A túratípusok közül a vízi sportok és a kerékpározás emelkedik ki, míg a gyalogos természetjárás rendkívül alacsony mértékben jelenik csak meg. A térség földrajzi adottságai, a jól körbe kerékpározható vízfelület, és a teljesen sík terep megalapozzák ezt a fajta megoszlást, de a térség eredményes fejlődése érdekében érdemes bizonyos fokú egyensúlyra törekedni a túratípusok között. Ezáltal szélesebb célközönség szólítható meg, és a térség jelenleg perifériára szoruló települései is bekapcsolhatóak lesznek, például gyalogutak, vagy újfajta kerékpáros módok (cyclocross, gravel) bevezetésével
A Tisza-tó természeti és mesterségesen kialakított adottságai miatt ideális aktív-és ökoturisztikai célpont lehet. Az ehhez szükséges helyi infrastruktúra kiépülése már megkezdődött, kiemelten igaz ez a kerékpáros és a vízi turizmusra. Azonban a tó partjának kiépítettsége még nincs olyan előrehaladott állapotban, mint hazánk más népszerű állóvizeinél, mint például a Velencei-tónál és a Balatonnál, éppen ezért még lehetséges egy olyan egyensúly kialakítása az épített és a természeti környezet között, amely képes a helyi ökoszisztéma hosszú távú megőrzése mellett széleskörűen látogatható aktív turisztikai desztinációvá válni.
A helyzetfeltárás alapján szakmai csapatunk elkészítette a helyzetelemzés eredményeinek értékelését és szintézisét. Ez magában foglalja a tényleges állapot értékelését, továbbá a szélsőséges, a térségi környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelését.
A térség erősségei közé tartoznak, hogy van kötöttpályás közlekedés a területen, valamint viszonylag közel található az M3-as gyorsforgalmi út. Ezek mellett rendkívül gazdag és kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, melyhez társul a helyi természetközpontú gondolkodás, és az aktív turizmussal kapcsolatos rendezvények és szolgáltatások növekvő megjelenése is, melyeknél jelenleg a kerékpározás és a vízi turizmus van előtérben a meglévő infrastruktúra miatt. A térségnek van többéves múltú szervezete, a térség turisztikai szereplői ismerik egymást, és a területnek van kormányzati biztosa is. A térség gyengesége, hogy közösségi közlekedéssel a terület nagy részét nehézkes megközelíteni, és a közutak állapota is rossznak mondható. Gyengeség még, hogy a térség peremterületein a táj nagyrész mezőgazdasági, változatlan felszínű, továbbá a változatos értékekkel rendelkező területeken nem alakult ki megfelelő természethasználati kultúra. A Tisza-tó térségéből hiányoznak a minőségi szálláshelyek, illetve a többnapos turizmust támogató szolgáltatások. A térségnek nincs egységes brandinje, illetve nincs szervezete mely a helyi szereplők kommunikációját támogatná.A térség lehetőségeit felértékeli az országos szinten növekvő aktív és ökoturisztika iránti kereslet. Közlekedés terén az M4-es autópálya megépülése, illetve a kötöttpályás közlekedés szolgáltatásainak és közúti infrastruktúrájának fejlesztése rejt lehetőséget magában. Lehetőség még a helyi értékek érintetlen természetre alapozott attrakciók és túratípusok összekapcsolása és azok mentén pihenőhelyek létesítése. Lehetőség még a környék termálvizeire építhető fürdőturizmus is. A térség potenciálját nagyban növelheti hálózatos fejlesztések, és a modern webes eszközök elérhetősége is.
A térségben található veszélyek közül az utak minőségének folyamatos romlása miatti vonzerő vesztés és a szomszédos Északi-középhegység közelsége jelenik meg. Továbbá az attrakciók, és azok bemutatásának hiánya, valamint a belső égésű motoros csónakok természetromboló hatása is veszély lehet, ezt tovább fokozhatja a szélsőséges időjárási jelenségek növekvő tendenciája, és az emiatti vízszint csökkenés is. Veszély jelent még a pontszerű, egymást gátló fejlesztések létrejötte, mely a megfelelő kommunikációs háló hiányából ered. Jelenleg hiány a képzett munkaerő, valamint a helyiek felkészületlensége a növekvő turizmusra, ami a térség nyugodt hangulatára is veszélyes lehet.
A vizsgálatok eredményeképp kimondhatjuk az ország egyik legnagyobb potenciállal rendelkező régiója. A közutak állapota miatt eddig hanyagolt területre, az elmúlt időszakban jól érzékelhető figyelem kezdett irányulni, ezt bizonyítja az ingatlanárak és befektetők növekvő aránya is, azonban a minőségi szállások hiánya még így is problémát jelent területen. A Tisza-tó térségére irányuló turizmus jelenleg kétévszakos, azonban megfelelő szabályozása mellett ez könnyen alakítható.
Túratípusok szintjén síelésen kívül, minden más fajta aktív kikapcsolódásra alkalmas a terület. A Gyalogos természetjárás jelenleg nem túl népszerű a térségben, ezt leginkább az árnyékos helyek hiánya okozza, a szerény mennyiségű túrautak jelenléte mellett, valamint a változatos domborzat és természeti adottságok ritkasága is ok ként jelenik meg. Ezen adottságokból fakadóan megoldást a rövid túrák, és vízközeli túraútvonalak kiépítésé jelenthetnek a térségben.
A Tisza-tó körüli kerékpáros infrastruktúra, a tó jó minőségű kerékpáros utakon való körbe kerékpározhatósága és az arra már kiépült kerékpáros szolgáltatások és programok miatt igen kedvező helyzetben van. Két nemzetközi kerékpárút is végigfut a területen, így a térség könnyen nemzetközi jelentőségű kerékpáros helyszínné is válhat, azonban ehhez a Tisza-tó köré összpontosuló hálózat decentralizálása szükséges.
A vízi turizmus jelenleg regionális szintű a tavon, azonban kedvező adottságainak, és a folyamatosan fejlődő és bővülő vízi sportolási lehetőségeknek köszönhetően nemzetközi jelentőségűvé is válhat. Ehhez azonban a további attrakciók kiépítésére, vízi túra útvonalak kijelölésére és programcsomagok megalkotására van szükség. Fontos még, hogy a fejlesztések nem csak a Tisza-tóra magára, hanem a Tisza teljes hosszára és a környező vizekre is kiterjedjenek, így megteremtve a megfelelő használati elosztást. Kiemelt figyelmet kaphat ezen fejlesztések során a vitorlázás, ami egyre növekvő tendenciát mutat a tó erre alkalmas területein, melyekhez hasonló nagyságúval csak a Balaton és a Velence-tó rendelkezik.
A Lovasturizmus a térségben, a gyalogos túrázáshoz hasonló okok miatt jelenleg csak helyi szinten jelentős, azonban a Hortobágy és környező mezőségek kiváló adottságokkal rendelkeznek ezen túratípus fellendítésére, emellett fontos megemlíteni, hogy a Hortobágy komoly lovassport múltja nem csak a túratípus, hanem a hagyományőrzés fellendítésének alapja is lehet.
A térség gyors ütemű turisztikai fejlődését a pandémia sem tudta megtörni, sőt pozitívan hatott a kültéri programokra orientált térségre, ezek alapján kimondható a Tisza-tó és környékének fejlődése egyre növekvő tendenciát fog mutatni. Jelenleg a térség fellendülése aránytalan, főként a Tisza-tó köré összpontosul, azon belül is leginkább a térség „fővárosaként” is emlegetett Tiszafüredre.
Szállások tekintetében, mivel a térség nem rendelkezik turisztika múlttal, a kisebb szállók és apartmanok jellemzők, de kis számban jelen vannak szállodák és kempingek is. A gasztroturizmus a térség egyik kiaknázatlan potenciálja, mivel jelenleg nagy kereslet van az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra, a korlátozott kínálat mellett.
Az önkormányzati kérdőívek kiértékelése által kihangsúlyozott túratípusok a kerékpározás, sporthorgászat és vízi sportok voltak, azonban az ezekhez kapcsolódó fejlesztési stratégiával csak a tó körüli települések rendelkeztek. A kérdőívből kiderült az is, hogy húzóerőnek a túrázást segítő infrastruktúrák, az attrakciók és az információs rendszerek kiépítésében látják, míg kiemelt veszélynek a környezet rombolást tartják.
A térség célközönségét a már aktív turisztikát ismerő családos és idősebb korosztály teszi ki, akik a strandolás és pihenés mellett be tudnak csatlakozni rövidebb vagy hosszabb evezős vagy kerékpáros túrákba. De célcsoportok között vannak a fiatalok is, akik a tó kezdők számára ideális adottságai miatt könnyen megismerkedhetnek az aktív időtöltés formáival, legyen az táborok vagy egyéni utazás keretein belül. Emellett a térség ideális baráti társaságok számára is, hiszen több nagyobb kihívást jelentő program is elérhető kerékpáron és vízen is.
A Tisza-tó térségének természetközpontú és fenntarthatóságra törekvő aktív és ökoturisztikai résztvevői számára a következő mozgásformák, azok típusa és trendjei jelenthetik az helyi értékrendhez illeszkedő fejlesztési irányokat.
Gyalogos túrázás trendek:
Kerékpáros turizmus trendek:
Vízi turizmus trendek:
Lovas turizmus trendek:
