Bevezetés

Az utóbbi évek globális kihívásainak hatására a fenntarthatóság, azegészséges életmód jelentősen felértékelődött a lakosság körében. Aklímaváltozás hatásainak felerősödése, a Covid-19 járvány, az energiaválság efolyamat felgyorsulását és kicsúcsosodását idézték elő. A változások átformáltáka fogyasztói szükségleteket, így a turizmusra is nagy hatással voltak. Ebben azátalakult környezetben az aktív- és ökoturizmus képes volt a növekedésre, hiszenalapelveiben a fenntarthatóság, a fizikai aktivitással járó élménykeresés, arekreáció és az egészséges életmód filozófiáját képviseli. A növekvő fogyasztóiigényekhez illeszkedő fejlesztések keretrendszerének meghatározására hazánkbanis egyre nagyobb igény mutatkozott. Erre válaszolva hiánypótló jelleggelszületett meg a Nemzeti AktívTurisztikai Stratégia. A stratégia a magyarországi aktív turizmusfejlesztési irányait és alapelveit fekteti le. A stratégia helyzetfeltárásáhozkészült kutatás alapján kijelenthető, hogy a hazai lakosság több, mint felepotenciális aktív turista és a vizsgált túratípusok (gyalogos természetjárás,kerékpározás, vízi túrázás, síelés, vitorlázás, valamint lovaglás) mindegyikéreigaz, hogy népszerűségük növekedni fog.

Az országos stratégiában megfogalmazott térségi gondolkodáshozkapcsolódva kezdődött meg a térségi aktív turisztikai fejlesztési stratégiákkidolgozása. A térségi stratégiák célja, hogy aktív turisztikai szempontbólátfogó képet adjanak egy-egy térség jelenlegi állapotáról, helyzetéről annakadottságairól és iránymutatásként szolgáljanak egy térségi szinten jól működő aktívturisztikai termékkínálat létrehozásához. Ez a térségi tervezés folytatódik aTisza-tó térségében is a helyiekkel együttműködve, a korábbi tervezésitapasztalatok beintegrálásával.

A Tisza-tó mint turisztikai szempontból is értelmezhető térségaz emberi beavatkozásnak köszönhetően jött létre. Az itt elhelyezkedőtelepülések lakói tradicionálisan nem turisztikai jellegű tevékenységekből tartottákfenn magukat, sokkal inkább a mezőgazdaság dominált. A Kiskörei erőműmegépülését követően a Tisza-tó létrehozásával azonban létrejött egy olyanattrakció, amely az évtizedek múlásával egyre erősebb turisztikai vonzerőt voltképes generálni. A települések párhuzamos alkalmazkodása az új turisztikai erőtérhezés a jelentkező igényekhez azonban elmaradt. Nem voltak képesek aprofilváltásra és a turizmusban lévő potenciál kiaknázására. Ezért a térségbena turizmus egyelőre nem tudott még olyan társadalmi és szolgáltatásiváltozásokat indukálni, melyek más turisztikai térségekben jellemzően márlezajlottak és melyek az életszínvonal, a népességmegtartó erő növekedéséveljárnak. A terület ilyen jellegű egyedisége alap elvárásként hozza magával, hogya Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia megállapításai a dokumentumbankiegészítésre kerüljenek a speciális helyzetnek megfelelve, hisz a térség egyiklegerősebb turisztikai terméke az egyedi térségi adottságokhoz illeszkedve azaktív- és ökoturizmus kell, hogy legyen.

Technológiai fejlődés és digitalizáció

Modern társadalmak életmódjának egyik alappillérévé adigitális hálózatok, a felgyorsult információ szolgáltatás és- fogyasztás vált.2022-ben globális szinten az okostelefon felhasználók száma meghaladta 6,5milliárd főt. Az átlagos napi okostelefon felhasználás mértéke főre lebontvameghaladja a 3,5 órát, míg a képernyő előtt töltött napi idő mértéke közel 7óra. Ezen szokások alakulásával párhuzamosan a digitalizáció, az onlinefelületek és megoldások, a mobil applikációk fokozatosan beépültek aturisztikai szolgáltatásokba is és új utakat nyitottak meg az utazásoktervezésében, népszerűsítésében, foglalásában és a különböző szolgáltatásielemek, tevékenységek átélésében is. Napjainkban globális szinten az utazások80%-a online foglalás útján kerül rögzítésre. Fontos megjegyezni, hogy a direktfoglalások (nem online ügynökségen keresztül) mértéke egyre növekszik. Utóbbiszorosan kapcsolódik az ökoturizmus ideológiájához, mely a direkt, helyiszolgáltatók támogatását képviseli és a fenntartható szellemiség részét képezi.A digitális információ szolgáltatások beépülését és annak pozitív felhasználóilehetőségeit az aktív- és ökoturizmus egyes elemeiben később közelebbről ismegvizsgáljuk.

Fenntarthatóság és környezetvédelmi értékek

A környezeti és éghajlati változások, valamint a pandémiaokozta kihívások a fenntarthatóság fogalmát, illetve a környezetvédelemszellemiségét trenddé, kiemelten fontos társadalmi értékké emelték fel. Ezenfogalmak a társadalmi rendszerek széles skálájába beépültek - minttermékgyártás, kommunikáció, oktatás, életmód stb. - így a turizmusba is.Nemzetközi kutatások alapján az elmúlt pár évben a következőképpen változott afenntartható utazások mértéke:

a nemzetközi utazók 87%-a preferálna fenntartható megoldásokat utazásaik során (Booking)
2017óta 7%-kal nőtt a fenntartható megoldásokkal élők száma utazásaik során, mely1,3 milliárd főt jelent globális szinten (ResponsibleTravel)
‍83%-a a kutatásokban résztvevőknek mélyen hitt a fenntartható megoldásokfontosságában a turizmusban (Statista)
‍10-ből4 utazó választana „ökoszállást” (TravelAgent Central)
‍utazók 75%-a fizetne többet fenntartható szolgáltatásokért (Operto)
‍utazók 54%-a választja szívesebben a lokális termékeket utazásaik során (Booking)
10-ből8 utazó tudatosan figyeli hulladék termelési szokásait utazásaik során (Booking)
Az ökoturimus világpiaci értéke becslések szerint 2027-re eléri 333,8 milliárddollárt. 2018-ban ez a szám 181,1 milliárd volt. (Allied Market Research) Európában hozzávetőlegesen 51%-os növekedést jósolnak a szakértők.

Ugyan a fenntartható, környezettudatos gondolkodás ésszemlélet a nyugati társadalmakban kiegyensúlyozottabban és szélesebb körbenvan jelen, mint hazánkban, a trend terjedése azonban a magyarországi kultúrábais beépülni látszik és növekedése prognosztizálható. Követendő és jól működőminták feltérképezése a skandináv térségben, kiemelten Finnországban javasolt.2021-es cambridgi Egyetem által végzett turisztikai kutatás szerint, globálisszinten Finnország a legjobban teljesítő nemzet a fenntartható rendszerekkivitelezésében a turizmus területén.