Csolnok új típusú településtervének megalapozó munkarészéhez a helyi közösség tapasztalatait, igényeit és értékeit is felmértük.
Az információkat lakossági, majd gazdasági kérdőívezéssel végeztük. Ezután Gazdasági és Fejlesztői workshopot tartottunk, amit egy héttel később az Intézményi és Önkormányzati, és ugyanazon napon a Lakossági workshopok követtek.
A lakossági kérdőívezés 2023. augusztusában indult. A helyi újság által ~1200 háztartásba jutott el, és további 400 példány került kihelyezésre a település frekventált és sűrűn látogatott helyeire. A digitális formában is kitölthető kérdőívet a közösségi médiában és a helyi képújságban is hirdette a település. A kérdőíveket összesen 108-an töltötték ki (ami a helyi lakosság mindössze 3,5%-a).
A kérdőív 7 szélesebb témakörön belül mérte fel a lakossági tapasztalatokat és igényeket, valamint a településhez kapcsolódó információkat. Ez a 7 téma a következő volt:
A kitöltések száma a település méretéhez képest alacsonynak mondható, azonban ez nem csökkenti a beérkező válaszok értékét, így utólag is szeretnénk megköszönni a Csolnok fejlődésével aktívan foglalkozóknak aktivitásukat. A kitöltők nagyrésze az idősebb korosztályból került ki, de reprezentálták magukat nagyobb számban a középkorosztályból is. Fiatalkorú kitöltők is voltak, azonban jóval kevesebben, mint a másik két korcsoportból.
A lakosság számára szervezett workshop 2023. október 25-én, délután került megrendezésre. Az eseményen 16-an voltak jelen a lakosság részéről, továbbá részt vettek a településterveken dolgozó szakági tervezők, illetve az önkormányzat képviselői.
Az esemény első felében Csolnok községet személyesítettük meg és felruháztuk tulajdonságokkal. Ezután ezt a személyiséget képzeltük tovább 25 év távlatában, és elgondolkodtunk milyen lehet a jövő (2040) Csolnoka. Következő lépésként a település értékeit és problémáit tártuk fel, majd végső lépésként a legnépszerűbb témakörben a turisztikában helyeztük magunkat szituációkba így feltárva annak lehetőségeit és veszélyeit, választ keresve a lehetőségek kiaknázására és a veszélyek feloldására.
A kérdőív és workshop alapján leggyakrabban visszatérő átfogó elemek, a sváb hagyományok aktív és példamutató őrzése, valamint az egyedi természetközeliség és természettel szoros települési kapcsolat voltak. Ezen felül a csendes, tiszta, falusias miliő fenntartása jelent meg a felmérések minden szintjén. Ezek védelme és hosszútávú gyarapítása egy általános feladat lehet a település számára.
A gazdasági és fejlesztői kérdőívet, melyet 2023 szeptember 27-én küldtünk ki a település 30 legmeghatározóbb szervezete számára. Összesen 2 szereplő töltötte ki, akik az ugyan ezen csoport számára szervezett 2023 október 17-ei workshopon is részt vettek, így a felmért információ nagyban egyezett az eseményen elhangzottakkal. A workshopon 2 helyi gazdaságban résztvevő vett részt. Ezen felül jelen voltak a szakági tervezők egy része és az önkormányzat is képviselte magát.
Az esemény a résztvevők napi teendőik és általános működésük megismerésével kezdődött, majd felmérésre kerültek a település gazdaság és általános értékei és hiányosságai, konfliktusai. Ezekből a következő szakaszban átfogó és tematikus célok kerültek megformálásra, valamint azonosításra kerültek olyan komplex kérdések, melyek megválaszolása kulcskérdés lehet a település további fejlődésre nézve. Ilyen például a tervezett elkerülő út létjogosultsága, vagy a jelenleg kijelölt fejlesztési területek funkcionalitása.
A korábban említett falusias környezet és természetközeliség mellett megjelentek olyan átfogó elemek, mint a meglévő adottságok bemutatása és népszerűsítése a helyiek számára, valamint azok kiaknázása az átformálásuk helyett. Illetve megfogalmazásra került a munkaerő helyben és szakpályán tartásának igénye, és a település közösségi erejének átfogó aktivizálása, építése.
A szereplők számára szervezett workshop 2023. október 25-én, délelőtt került megrendezésre. A rendezvényen részt vett a Csolnoki Német Nemzetiségi Általános Iskola, a Csolnoki Csicsergők óvoda és a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár vezetősége, Csolnok község polgármestere és jegyzője, valamint a képviselő testület egyes tagjai és a tervező csapat szakági képviselőivel. Az esemény során felmérésre került az intézmények napi rutinja és településen belüli tevékenységük és kapcsolat rendszerük. Következő lépésként feltárásra kerültek a résztvevők szempontjából a település értékei, problémái és lehetőségei. Ezután megalkotásra került Csolnok jövőkép 2040-re vetítve és beszélgetés indult arról milyen lehet a település, mint „brand” vagy termék szemszögből.
Csolnok jövőképének egyik legmeghatározóbb eleme a sváb hagyományokra és természeti értékekre alapozott fejlődés, melyben az intézmények is aktív szerepet töltenek be és megalapozzák a település közösségének ilyen jellegű szemléletét hosszú távon. Felmerült még a korosztályok közötti szorosabb kapcsolat megteremtése. De megjelentek a turizmushoz kapcsolódó elképzelések is, illetve, hogy az hogyan tudná gyarapítani a közösséget negatív ráhatások nélkül.
A "perszóna"egy fogalom, amelyet leggyakrabban a marketing és piacelemzés területén használnak. A persona egy képzeletbeli, tipikus vásárló vagy felhasználó reprezentációja, amely segít a vállalatoknak vagy szervezeteknek jobban megérteni és meghatározni, hogy kik azok az emberek, akik a termékeiket vagy szolgáltatásaikat használják. A cél az, hogy hatékonyabban tudjanak kommunikálni, termékeiket vagy szolgáltatásaikat pontosabban szabni a célközönségre.
A településtervezési vonatkozásában a település perszonásításával elérhető, hogy a lakosok és az ide látogatók igényeiből olyan tulajdonsághalmazt hozzunk létre, mely a későbbi tervezés alapjává tud válni.
Egy persona általában tartalmazza az alábbi információkat:
Közlekedés szintjén felmerül, hogy a környék településein még fennáll a megszokás, miszerint Csolnok télen egy elszigetelt közösségé válik, amit nehezen lehet megközelíteni az utakon fennálló viszonyok miatt. Ez alaptalan, ritkán előforduló időszakos jelenség tud lenni, ami a térség többi települését éppúgy érinti.
Parkolás terén az iskolába érkezés és távozás során kialakuló villám torlódások kerültek említésre, ami ~20 perccel növelheti a menetidőt. A parkolás az intézmények környezetében jelentős. Ezen kívül számottevő forgalmat bonyolít a Szent János tér körparkolója, melyet a beszámolók alapján még a nem használnak készségszinten a helyiek. Felmerült a közterületi parkolás problémája, miszerint többen nem állnak be a telken belülre, vagy nem férnek el a sokadik gépjármű miatt.Az utcai parkolás megnehzíti az áthaladást és az utcaképben is rendkívül rossz állapotot teremt. Erre megoldásként díjfizetés, illetve telken belüli parkolási kötelezettség elrendelése került említésre minden gépjármű számára. Az jelenlévők kiemelték, hogy a közösségi közlekedés egyre kevésbé elérhető a településen, illetve, hogy a XXI. akna felé az úton veszélyes közlekedési szituációkat eredményez a busz és személygépjármű találkozása. Ennek oka a Mély út beszűkülése és a beláthatatlan kanyarok az úton, a növényzet takarása.
Említésre került a kertvárosi lét, a lakosok elszigetelődésének problémája. Ez nagyban összefügg a magas, zárt kerítések problémáival is. A kerítésekre vonatkozó jogszabályokat sok helyen nem tartják be (sem anyaghaszálat, sem kialakítás tekinttében), ám ennek szankcionálása még nem alakult ki a településen. Többen is aggodalmat fejeztek ki Csolnok „alvó településsé” válására.
Értékként jelent meg Csolnok emberközpontúsága és befogadó környezete, a rendezett épület állomány, illetve a magas intézményi ellátottság. Ehhez kapcsolódva ötletként megjelent egy középfokú intézmény megalapozása és létesítése szakmai oktatási fókusszal, mely kapcsolódhatna a térségi gazdasági adottságokhoz. Illetve többen hangot adtak játszóterek létesítésének igényére, olyan formában ami épít a település adottságaira és értékeire és ezt formájában is mutatja.
Egyetemes egyetértés volt a vadak okozta közbiztonsági problémákban, ami jelenleg már egész a központi területek is érinti belterületek közepéig kiterjedt.
Turizmus tekintetében egyetértés volt, hogy a meglévő turisztikai kínálat nem elegendő hozzá, hogy piacképes desztinációként lehessen kezelni a települést (vagy a térséget), de a meglévő elemek fejlesztésével és új attrakciók létrehozásával régiós jelentőségű célponttá tudnának válni. Felmerült a korábban már működő, de sajnos időközben megszűnt települési és régiós turisztikai szervezet felállítása. Értékként a hagyományok aktív őrzése és a sokszínű kulturális és közösségi programlehetőségek merültek fel. Szintén egyetértés volt a jelenlévők között, hogy a településnek a szelíd falusi és bakancsos turizmust, illetve a kerékpáros turizmust érdemes támogatnia. Erre jó alap a kéktúra településhez való közelsége, ami kiindulópontja lehet az ilyen jellegű fejlesztéseseknek, akár kisebb vendéglátó egység, vagy csak tájékoztató táblák kihelyezése által. De felmerült a siklóernyősökre való építés is.
Autók ellepik az utcákat, erre megoldás a túraváltó pontok stratégiai tervezése. Illetve kerülni kell az attrakciók közvetlen közelében parkolók létesítését.
Jelenlegi vonzó tényezők fejlesztése is jó út lehet, például uszoda fejlesztése, amit már ma is sokan látogatnak a térségből.
közösség számára jó mert:
Minden szereplő egyetért abban, hogy a turisztikai fejlesztések alapja a helyi lakosság identitásának megtartása és további erősítése. Ezzel lehetőség nyílik az ide látogatók és az ide költözők befogadására úgy, hogy ez ne sérüljön. Környezeti tekintetben előrelátó tervezésre van szükség, ami képes a várható kihívásokra már a tervezési fázisban megoldást kínálni.
A település gazdasági területi kínálatának és a meglévő gazdasági szervezetek fejlődéséből következő területigények (pl. Cablex Kft. területi növekedési igénye) hatásainak feltárása szakmailag kiemelten kezelendő kérdések. Fontos téma továbbá a tervezett elkerülő út, illetve a jelenleg kijelölt még beépítetlen lakóterületek létjogosultsága.
Összességében elmondható, hogy a már meglévő fejlesztésekből történő visszalépés várhatóan nem ajánlott, de a korábbi fejlesztési igényekhez kapcsolódó területigények és fejlesztési szándékokat lekövető területhasználati megkötések felülvizsgálata javasolt.
A 2023.10.17.-én megtartott Gazdasági és Fejlesztői workshop résztvevői a következők voltak:
Kolonics Péterné – polgármester
Pőczéné dr. Csorba Erika - jegyző
Rittlingné Putz Éva - képviselő
Kovács Bence - képviselő
Gacsai Bálint (Gabroplus Kft.)
Németi Zoltán (Autopass 2000 Bt.)
Az esemény résztvevői aktívan és rendkívül építő hozzászólásokkal magas szinten képviselték és reprezentálták Csolnok gazdaságához köthetően saját szektoraikat. Ezúton is szeretnénk megköszönni részvételüket és segítségüket a Település terveinek és fejlődésének megalapozásában!
A résztvevők a következőképpen jellemezték Csolnokot gazdasági szempontból:
Üzleti környezet szempontjából Csolnok és térsége sokkal stabilabbnak és kiszámíthatóbbnak bizonyul Budapestnél. Könnyebb felépíteni a kapcsolatokra és bizalomra alapozott rendszereket és hálózatokat. Jó kapcsolatokkal rendelkezik nagyvárosok felé, aktív térségi gazdasággal rendelkezik. Hátrányként a szakképzett munkaerő foylamatos csökkenése került megnevezésre.
Az beszélgetések során temérdek érték, jó példa és probléma került megnevezésre. Ezek azonosítása által a települési tervek pontosabban és célzottan tudnak foglalkozni Csolnok fejlődési irányainak kijelölésével. Így valóban a helyi értékekre tudjuk alapozni a dokumentumokban megjelenő jövőképeket, átfogó és tematikus célokat. Az így felsorolásra került elemek a következők voltak:
A workshopon felmerültek olyan komplex kérdések, melyeket csakis a helyei szereplők szélesebb körű bevonásával lehet megválaszolni így az alább felsorolt kérdésekkel a további foglalkozások és egyeztetések alkalmával is folyamatosan foglalkozni fogunk.
Ezek a kérdések és témák a következők:
Csolnok fejlesztésében a természetközeliség a mérvadó. Elindult a közös gondolkodás arról, hogy a telephely igényeket hol lehet kielégíteni, mekkora területen és hogy lehet bekapcsolni a település szerkezetébe. Központi kérdés volt, hogy a helyi közösséget miként lehet bevonni a település fejlődésébe, hogyan érhető el jelentősebb aktív szerepvállalás, hiszen a folyamatosan változó környezetben csakis a változásra reagálni kívánó közösségek tudnak hosszútávon boldogan és egészségesen fennmaradni. Nagy szeletet kapott a workshopon a turisztika kérdése, ezen belül a külső és belső turizmus fellendítése, ennek helyi formái, attrakciói, de kiemelten annak települési szintű összetartó és egységes rendszerbe szervezése.
A 2023.10.17.-én megtartott Gazdasági és Fejlesztői workshop résztvevői a következők voltak:
Tafferner József - Csolnoki Német Nemzetiségi Általános Iskola
Mandusitz Zsuzsanna – Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár Csolnok
Uitz Sándorné – Csolnoki Csicsergők óvoda
10 éve folyik nemzetiségi oktatás az intézményben, ami nem csak a nyelvi oktatásban, hanem a sváb hagyományok őrzésében is megnyilvánul. Ez megjelenik tanórai szinten is, heti egy órában a sváb nyelvhasználatot oktatják, ezen felül bemutatásra kerülnek színdarabok, valamint kiemelésre kerülnek a hagyományőrző tevékenységek is, mint a kerepelés. Az intézmény ezen felül kapcsolatban áll több más nemzetiségi tantestülettel, akikkel látogatják egymást és bemutatják eredményeiket és településeiket (Vecsés, Dunabogdány). Az együttműködések kiterjedhetnek országos szintre is a Sváb Nyelvhasználati Kör által, ami évente meghirdeti a tematikus beszélgetési rendezvényét, melyen előre megadott témákról lehet diskurzust folytatni. Az intézmény továbbá szervez 3 napos Erzsébet táborokat, és jelenleg is a táboroztatási kínálat bővítésén dolgozik, melyek építenének a település természeti értékeire és a tényre, hogy az intézmény már három éve Ökoiskola címmel rendelkezik.
Az iskolát nem csak helyiek látogatják, a tanulók 8-10%-a más településről érkezik, ami az általánosan jó intézményi ellátottságnak és az azok közti partnerségnek is köszönhető. A diákok fele gépjárművel érkezik, ami időszakos torlódáshoz vezethet az iskola közelében, azonban a közeli körparkoló használatával egyre mérséklődik a probléma.
Energetikai szempontból az intézmény folyamatosan fejlődik, jelenleg rendelkezik napelemekkel, illetve tervez megújuló energiára alapozott légkondicionáló rendszert kiépíteni.
Az intézmény szintén folytat nemzetiségi oktatatást, azonban ennek fenntartása pedagógus hiány miatt kétséges a jövőben, azonban folyamatosan napirenden van a hosszútávú fenntartás. A foglalkozások létjogosultságát tovább indokolja, hogy egyetemi oktatók felmérése során kiemelten jó visszajelzés érkezett a jelenleg folyó munkásságra.
Ezen felül a Getei intézmény tervei között van az oktatás természeti és táji adottságokra való hangolása, kialakítva egy környezeti nevelést támogató programot. A falubeli óvoda terve közt a tanulmányi kertekkel való bővül és az erre alapozott nevelés is előtérbe kerül. A Getei intézményben jelenleg 40 helyből 32 van betöltve, a falubéli oviban 100 helyből 76 került betöltésre, illetve van lehetőség bölcsödei szolgáltatások igénybevételére. A szülők aktívan együttműködnek a létesítményekkel, így közösen kerülhet kialakításra a két óvoda saját egyedi arculata.
Az intézmény számos helyi klubnak, csapatnak ad otthont és teret. Többek között itt próbál és időnként ad elő a Fúvós Zenekar, a Nemzetiségi Vegyeskórus, a Női Nemzetiségi Kórus, a Mazsorettek, az Alte Kameraden és a Német Nemzetiségi Tánccsoport. De itt szerveződik a nyugdíjas klub, az olvasó kör és a film klub is. Ezeken felül sok más tematikus program látogatható időszakosan. Illetve az idei évtől az intézmény a Nemzeti Művelődési Központ térségi központja vagyis részt vesz a Térségi Kulturális Program megvalósításában, így lehetősége nyílik komplex kulturális szolgáltatások megvalósítására. Ezáltal vissza nem térítendő anyagi támogatást, és ezek lebonyolítását segítő szakmai továbbképzést és segítségét igényelhet programok és rendezvények szervezésére és lebonyolítására.
Dorogi Erkel Ferenc zeneiskola kihelyezett intézménye, jelenleg hangszer oktatás folyik az intézményben, ének oktatás nem üzemel.
Hatalmas értéke a falunak a természettel való közvetlen kapcsolata, ami egyben egy közösségszervező erő is. Erre tudnak építeni nagymértékben az oktatási intézmények táboroztatás és mindennapi környezeti nevelés tekintetében is. Habár a COVID19 járvány alatt felértékelődtek a természet nyújtotta rekreációs területek, azok még mindig nem jelennek meg a köztudatban, mint egy meghatározó, identitástudatot formáló tényező. Hasonló elemek a patak partja és a faluba ékelődő erdő is. Jó példa lehet a patak menti szemétszedés civil kezdeményezése az értékekre való figyelem felhívásra.
Értékként került említésre a sokszínű kulturális program kínálata, mely a helyi értékeket is sokszor bemutatja. Azonban ehhez kapcsolódóan felmerült a fiatalok kapcsolódási lehetőségeinek hiánya. Erre jó gyakorlatként a mozi estek kerültek említésre. További problémaként került azonosításra a helyi termékek hiánya, vagy azok alul reprezentáltsága, illetve a siklóernyőzésre épülő szolgáltatások hiánya. Szintén említésre került a játszóterek alacsony elérhetősége és a sportpályák jelenleg leromlott állapota. Azonban sporthoz köthető pozitívum volt a helyi Focicsapat Judo oktatás, röplabda oktatás és annak Dág településhez köthető rendszeres együttműködése.
Értékként jelent meg a pincekultúra „fiatalodása” és újjáéledés, legyen az közösségi terek vagy bortermelés újra megjelenése által. Szintén közösségi értékként említették a horgász egyesületet és közösségi tevékenységüket, valamint a Csolnok Baráti kör folyamatos program kezdeményezéseit. Nagyobb közösségszervező eseményként a Csolnok Ring és a Bányász körtúra merült fel, melyek akár országos vonzásúak is lehetnek. További túra és attrakció lehetőségként a Homokvasút és a Szénalagút felhasználása került említésre.
Dorogi Erkel Ferenc zeneiskola kihelyezett intézménye, jelenleg hangszer oktatás folyik az intézményben, ének oktatás nem üzemel.
Csolnokon jelenleg is elérhetők digitalizációt támogató eszközök, ilyen a 8 Wifi elérési pont. Illetve az oktatás terén az okostáblák használata segíti elő az interaktív tanulást, ami hozzájárul a fizikailag nehezen elérhető vagy nem látható területek és anyagok bemutatásához. Ilyen rendszer lehet továbbá az Óvodákban a DIÓÓ amely egy olyan feladat megoldó rendszer, melyen keresztül a gyermek haladását a szülő is figyelemmel követheti.
A feladat célja a közös gondolkodás arról, hogy a Csolnok mint "termékcsalád" a 2040-es évig milyen szolgáltatásokat tudna és szeretne nyújtani, milyen kapcsolatokat erősítene és hogyan építene adottságaira. A közös gondolkodás során a korábbi feladatban azonosított értékekre és problémákra alapozva vezettünk fel lehetséges fejlődési irányokat, majd ezeket szervezeti és települési kategóriákba rendeztük.
2040-ben Csolnok intézményei szorosan kapcsolódnak a sváb hagyományokhoz és sikeresen felépítették a természeti nevelés helyi értékekre alapozott rendszerét, melyet tovább bővítenek és támogatnak digitális eszközökkel. A szorosan együttműködő helyi intézmények egyre növekvő külső kapcsolati rendszerrel rendelkeznek mely által a hasonló értékrendű településekkel, regionális szervezetekkel és csoportokkal aktív tudásmegosztásban és közös programokon vesznek részt. Ebbe a rendszerbe a helyi időseket támogató intézmény is aktívan be tud kapcsolódni.
2040-ben Csolnokon elérhető jó helyi és helyközi közösségi közlekedés, melyet helyben egy elektromos falubusz valósít meg. A település tiszta és természetközeli jellege tovább erősödik a légkábelek földkábelre cserélésével, és a megújuló energiára alapozott rendszerekkel. Kiváltására kerül a megnövekedett belső forgalom, megelőzve a turisták faluba gépjárművel való érkezését és parkolását. Ez ide érkező vendégek és túrázók fogadására bővülnek a szállás lehetőségek, így több ember vehet részt a környező falusi és bakancsos turizmusban, melyet egyre több természetet és tájat tisztelő attrakció támogat. Az itt tartózkodók szívesen vásárolnak helyi termékeket és próbálják ki a sváb gasztronómia különlegességeit.
Habár viszonylag kisebb aktivitást váltott ki a település községéből a kérdőívezés, illetve az esemény sorozat, úgy gondoljuk, hogy ezt kárpótolta a megjelentek magas szintű felkészültsége és példaértékű aktivitása és partnersége. Így újonnan szeretnénk megköszönni minden szereplőnek, akik valóban partnerként segítették munkánkat és a település hosszú távon sikeres fejlődésének megalapozását.
A kiértékelések által temérdek fejelsztési cél került megállapításra, de felmerültek olyan komplex kérdések és témák, amik a tervezési folyamat előrehaladtával kerülhetnek megfelelő helyükre a település fejlődésében. Jól érzékelhető az összhang továbbá a közösség minden csoportja között a fejlődés átfogó irányairól, mint például a természet, a falusi légkör és a kultúra védelme.
A korábban említett falusias környezet és természetközeliség mellett megjelentek olyan átfogó elemek, mint a meglévő adottságok bemutatása és népszerűsítése a helyiek számára, valamint azok kiaknázása az átformálásuk helyett. Illetve megfogalmazásra került a munkaerő helyben és szakpályán tartásának igénye, és a település közösségi erejének átfogó aktivizálása, építése.
